Tegnap este néztem az ablakon át a naplementét.
A szél hol hevesen, hol lágyan kavarta a színes faleveleket az utcán.
Az ég élénkék volt, egy szürke átmenettel kapcsolódott az égő narancssárga horizonthoz.
Inverz színek.
Minden művészeti tanáromnál vitába bocsátkozott a kérdés, hogy fekete, vagy fehér, kioltás, vagy kiégetés a végeredmény.
Nem mindegy hogy fényről, vagy festék-színkeverésről beszélünk...
Tegnap este elgondolkodtam rajta, hogy olyan ez a kék-szürke-narancs, mint a szívem-lelkem-eszem háromszöge.
Nincs nyer, vagy veszít, csak elnyom, lebutít, felerősít, kiéget...
Igen tudom, néha hülyeségeken filozofálok magamban.
Igyekeztem, de végül nem lettem kész minden teendőmmel.
Mikor már láttam hogy esélytelen, abbahagytam és inkább mentem a gyerekekhez.
Odabújtam, rám másztak, mesét néztünk, csikiztünk, nevettünk, öleltünk.
Jó volt! Kár hogy már ilyen ritkán vagyunk felszabadultan együtt 5-en.
Egyedül érzem magam a váramban, ki-ki kandikálok a falak mögül.
Látom hogy dúl a háború és a szerelem, látom hogy árad a keserűség, a fájdalom, de a boldogság is.
Mind ott van kint, a képzeletbeli határvonal túloldalán és én megint csak ott tántorgok.
Senki sem lök sem előre, sem hátra. Ami jó is, rossz is. Kételyek.
Nem akarok sérülni, nem akarok bántani, nem akarok félni, nem akarok egyedül lenni...
Érti rajtam kívül bárki is ezt a zagyvaságot?
Annyi mindent csinálnék és tanulnék megint, türelmetlenül, hirtelen!
Közben az 1001 dolgom a fejemre nő, lassabban haladok velük, mint ahogy jönnek az újabbak.
Jó lenne ha szét tudnék szakadni. Több helyen lenni, több dolgot csinálni, több embert ölelni.
Szeretném egyszer az életben teljesnek, egésznek, boldognak, elégedettnek érezni magam!
Csak hogy tudjam milyen... Milyen lehetne, milyennek kellene lennie.
Csak rajtam múlik... Biztos? Vagy ez is csak egy szar, levegőbe kiálltott humbug, mint sok más "tanítás"?!
Ma nagy a szél. Tegnap este már ezt érezte a szívem...
Ahogy kinézek az ablakon, most egyetlen dolgot szeretnék igazán: repülni!
Felfeküdni a szélre és szárnyalni a napsugarak között, mint egy madár.
Szabadon.
