Bárcsak kimehettem volna legalább az utca végéig...Onnan a szántó széléről olyan, de olyan képeket lehetett volna lőni!De szokás szerint egyedül a gyerekekkel...Nem hagyhatom őket egyedül, pláne mikor bármikor elmehet az áram.Így maradt az erkély ajtóban vágyakozás.De legalább a lányom is szeretett…

Ez annyira tipikus... ki más tudott volna lepofozni a röpködésből, mint Ő maga.El akartam menni átmozgatni kicsit magam, hogy bírjak a véremmel, de megláttam, hogy éppen ír.Maradtam. Örültem. Boldog voltam.Túl sok voltam, elijesztettem.Pedig csak beszélgetni akartam vele kicsit.Soha semmi mást nem…

Nem jöttem egy ideje és szerintem nem is fogok mostanában.Sok.A francnak nem érünk soha a végére a tornyosuló classroom leckéknek, a pakolásnak, takarításnak, kajacsinálásnak, gyerekek-, állatok etetésének...A saját teendőimnek meg pláne nem.Mostanában megint sokat voltam szarul. Úgy igazán nagyon…