Igen -tőlem szokatlan módon- szombat délután bekapcsoltam a tv-t.Pont kezdődött egy film, gondoltam úgy is műveletlen vagyok filmek terén, nagyon keveset láttam a 38 évemhez képest.Mondanám, hogy olyan semmilyen volt... de mégsem teljesen.Már menet közben elindított valamit.A "nagyonmegmondómémek"…

...de úgy tűnik mégsem szeretett volna szeretetben és megbecsülésben élni. Elgondolkodtató milyen ember lehetett, vagy mennyire szerethetett, ha sohasem merült fel benne, hogy leüljön velem őszintén beszélni.Hogy semmi szégyenérzet nem volt benne, mikor rajongva, szerelmesen, a nyakába ugrálva…

Este még csak annyit akartam "kiüvöltözni" itt magamból vagy százszor, hogy Gyűlöllek!Pár órával később már csak kicsinek éreztem magam.Gyengének, rondának, tudatlannak, felesleges szemétnek.Szar anya, szar feleség, haszontalan ember...Megtörtem. Megint.Gyűlölöm magam.