Csak néha csöndben háborúzgatok magamban kicsit.Néha évekig is eltart, néha csak pár hónap, néha van egy kis szünet.Hülyeség. Dedós dolog.De én is érzek, vágyódom, megtörök, folytatom.Csak a pókerarc és némaság ne lenne olyan nehéz...Amúgy egész tűrhetően viselkedő kislányt sikerült faragnom…

Ne játssz a tűzzel, ha nem akarod megégetni magad!   Kerüld el a magas labdákat, meg az alacsonyakat, meg a játékosokat és az összes labdajátékot is! Amekkora mázlista vagy, úgy is lesérülsz és már fel sem épülsz többet...   Nem kockáztathatod mindenedet amid még van.

Egy dolog, hogy hónapok óta állandóan nyomi fáradt vagyok.Másik dolog, hogy itt a héten megint olyan frontok vannak, hogy sem a fejem, sem a szívem nem like-olja.De most még a "tavaty" is rám szakadt megint... Úgy tudom utálni, mikor büdös semmire nem tudok rendesen koncentrálni.Megvan, mikor fél…

Néha annyira vágyom látni, vagy legalább a hangját hallani, hogy a fél világot megmozgatnám érte...Aztán gyűlölöm magam, mert ezt érzem.Hogy érzek egyáltalán bármit is.

Azt gondoltam kiírom magamból, de kirajzolni sem tudtam.Van, amit nem lehet "pótolni", van, aminek a hiányát nem lehet máshogy megszűntetni, csak annak meglétével.Mint például egy ölelés. Egy csók. Vágy valaki iránt. Vagy egy érzés, érintés, esetleg maga a vágy után.Nem hülye dolog ez? Pár napja…

Őszintén nem tudom sokszor miért is csinálom ezt. Az elmúlt 13 évben... - először gyötrődtem, mert úgy éreztem egy csalfa kurafi - aztán elhittem, hogy nem, akkor meg a váláson, az összeköltözésen és hogy el ne veszítsem a fiaimat - töröltette velem a 7 éven át napi szinten vezetett blogomat,…

Én vagyok a hülye, hogy fru-frut vágtam magamnak. 1.) Igen, 7 éves korom óta én vágom a hajam.Összesen háromszor kerültem fodrász kezei közé és azokat az elcseszett katasztrófákat (jó sok pénzért) tartsák is meg maguknak, én többet nem megyek. 2.) 11 éves korom óta nem volt fru-frum, szerintem nem…

Hidegek a kezeim, a lábaim... fázik a lelkem.Szeretnék egy-két pohár finom bor mellett meghallgatni egy jó koncertet és beszélgetni emberekkel.Nem futtában és nem ítélkezve, nem szorongva, hogy a szavaimnak milyen következménye lehet valamelyik gyerekemre...Egy kicsit egyenértékű felnőtt lenni, nem…