Onnan indult, hogy a lányomnak lett Fb-oldala (igazából messenger-t akart, mert az osztálytársai azon keresztük beszélgetnek egymással az iskolán kívül).
Aztán nem sikerült a telefonján bejelentkezni, így beszéltem az apjával, aki ugye eléggé használja az okosfonján a messenger-t...
És úgy jött szóba a freemail, hogy neki még onnan van a fosbúk regisztrációja, nem a gmail.hu-ról.
Hát... az az email is megérne egy regényt!
Az "imádlak/akarlak" levelektől a szextárskeresős visszaigazolásokon át a kurváktól kért árajánlatokig van minden IS.
Persze, tudom "én nem csináltam semmit", olyan egzotikusan és sajátosan hűséges. XD
Talán mindig ahhoz, aki épp a farka másik végén van.
"Nem értem miért vagy ilyen / miről beszélsz!"
Az a nagy, büdös helyzet, hogy én vele ellentétben nem szerepet játszottam és hazudtam le a csillagokat az égről, így még mielőtt elvett már tudhatta:
pont ugyanolyan szenvedéllyel és elemi erővel gyűlölöm azt, aki összetöri a lelkem, mint amennyire imádtam és rajongtam érte, amíg benyaltam a kamu rizsáit... ;)