Ezentúl ezeket fogom nézegetni, ha épp ellágyulok, amikor valamelyik gyerek valami újabb állatot akar.
Egyszerűen hihetetlen mi fogad reggelente a konyhában, mit művel le éjszakánként a kaktuszmalac.
Megint két napja csak szakad az eső, szerencsétlen teknősnek már tele a "töke" (lány) a bezártsággal.
Mondjuk amúgy is keveset van elég meleg már ahhoz, hogy kivigyem, de napsütéses napokon még 2-4 órákra kihurcibálom a kifutóba.
Lehet, hogy a tegnapi szélvihar megint lecseszett egy(?) cserepet a helyéről.
Az emeleten egy helyen vizesedik a fal...
Most próbáljam a szakadó esőben nézegetni a tetőt kintről, hogy hol?
Mennyi értelme van, ha úgy sincs létrám felmászni és visszaigazítani?
Már ha nem elrepült Tanganyikába és nincs összetörve...
A gangunk is vicces.
Amikor nem nagyon oldalirányból esik, szinte az egész száraz.
Kivéve a közepét, közvetlenül a bejárati ajtó előtt, mert ott vagy 2cm víz áll kb fél méteren.
Megint sikerült az egyik gyereknek zsepit hagynia a ruhájában.
Ugyan átnéztem, de Dani benti gatyájának farzsebében nem vettem észre.
Végül is jó 2 órán át teregetni egy mosást, hogy rázogatom, meg szedegetem le még a bugyikról is a szétázott zsepimaradékokat.
Végül is jó, hogy kész lettem a takarítással, kezdhetem elölről a porszívózást.
Hétfőn itt volt Bodó haverja és kishúga.
Azóta próbálom az Xbox kontrollerei illesztéseiből és gombjai mellől kibányászni a fél tonna földimogyorós chips ragadványait.
Lám, nem véletlenül pofázom, hogy kajás kézzel NE nyúljanak semmihez, nem fognak szublimálni az ujjaik, ha elmennek kezet mosni!
Vasárnap, míg szedegettem az udvarban a kutyagumit, egyszer csak hangos csattanás mellettem.
Meg még egy, meg még egy...
Az a baromarc oldalsó szomszéd már megint lövöldözött.
Mióta ideköltöztünk vadítja a kutyám, hogy lövöldözik rá.
A többi szomszéd macskáit (amik mondjuk teljesen helytelenül botorkálnak szerteszét) rendszeresen sebesíti meg súlyosan.
Erre most a kertjében üldözi fel-alá a védett énekesmadarakat!
Hirtelen felmerült bennem, hogy azzal a lapát szétázott kutyafossal pofán küldöm.
Vagy inkább átmegyek és kitöröm a nyakát.
Vagy fogom a puskáját, ledugom a torkán és elsütöm.
De ezeknél valami jogilag korrektebb megoldás kellene, ami célravezetőbb, mint a teljesen felesleges feljelentés a hatóságok felé.
Tudom, Magyarországon nincs állatrendőrség, meg a kutya sem foglalkozik az állatok bántalmazásával (a védettekével sem igazán) és még az amúgy értelmes lányának is hiába szólok, mert tudják, nem örülnek neki, "de hát ő ilyen"...
Baszki, attól, hogy valaki idősebb, még nem kell ráhagyni mindent!
Még nem kellene full retardáltnak lennie!
Egy tucat olyan idősebb embert tudok, aki messze értelmesebb, mint az átlag fiatal, vagy középkorú.
Erről jut eszembe, Arkangyalom, szólt, hogy lesz megint rufo jelölés és hogy nem lenne-e kedvem menni.
Naná, hogy lenne!
Évek óta szeretnék menni.
Látni egyszer, hogy hogyan is zajlik egy ilyen egyáltalán, találkozni végre Andrással, élőben beszélgetni és jól megölelni.
Csakhogy a kicsikre felügyelet kell, a hogyan jutok oda és vissza is kérdéses.
Esetleg Q itthon lesz-e és akkor talán megoldható...
Ja, tegnap este épületes hisztit vágott a telefonban, hogy "büdös nagy lófaszt sem kell nekik venni Karácsonyra"...
A lányom meg megint tündér volt: "Anyu, nekem nem baj, ha megint nem tudunk laptopot venni. De egy bolyhi takarót kaphatok? Az nekem elég Karácsonyra."
Édesem... imádom! Sokszor tiszta én ez a lány.
Ahogy imádja az összes állatot, kedves mindenkivel, önzetlen, időnként zsivány, és baromira érzékeny, bújós, ragaszkodó...
És ugyanúgy nevelem, mint a fiú testvéreit, ehhez képest Isti: "nem meglepő, még a ballagási, szülinapi pénzemmel is lógtok...", Dani: "majd veszek magamnak, különben is aputól majd kapok...", Bodó: "de nekem kell az", "de én azt akarok, különben elköltözök"...
Megértés, empátia, tolerancia nulla.
Nem mindig, mert Daninál és Istinél is látszik időnként, hogy képesek rá, de sokszor annyira nem, hogy az fáj.
Amúgy még gőzöm nincs mi lesz Karácsonykor, vagy miből fogok tudni gazdálkodni, de majd megoldom.
Az 100%, hogy nem fogok ott állni a gyerekeim szemébe nézve és közlöm, hogy semmi sincs a fa alatt.
Tegnap visszakaptam az autóm a szervízből.
Mint kiderült, nem is az egyik izzítógyertyám volt behalva, hanem valami analfabéta, tahó majom gányolt valamit szigszalaggal és azért adta ki a kocsi a villamos hibakódokat.
Jó, hogy nem lett zárlatos és vágta haza a teljes elektronikát.
Az autóm számítógép-vezérelt. Ha elszáll a szoftver, még beindítani sem tudom.
Mindegy, a lényeg, hogy megcsinálták Laciék, csak így, míg számoltam kb 20-25 ezret a szervízelésre, lett vagy 70 ezer.
Persze sem a számlámon, se Kp-ban nem volt annyim, kérhettem kölcsön muteréktól.
Utálom az ilyet.
Egyébként röhögni fogok, ha újra kell vizsgáznom, mert tényleg behozzák a B+ kategóriát, tekintve, hogy az enyémet akkor csak azzal vezethetem.
Csókolom-csókolom, bocsánat, hogy évekig jártam olyannal, amivel állítólag nem tudok B+ nélkül?!?
Vagy ez a futárok szívatása?
Újabb instant pénzlehúzási kísérlet?
Beáldoztam a gépemről a vezetékes netet (így nem tudok Lol-ozni, bár nyár eleje óta nem játszottam amúgy sem), meg egy valag pénzt, hogy legyen egy erősebb router és a gyerekek ne hisztizzenek állandóan, hogy laggol-nak a játékok és gány a net.
Azóta ugyanúgy üvöltve, káromkodva verik szét a srácok a berendezést és az eszközeiket, csak most már megy hozzá, hogy szétverik a router-eket, meg kib@sszák a házból...
Mi a francot kezdjek azzal, hogy itt retardfalván csak ez az extraszar Tarr van?
Na jól van, visszaszambázok "az életbe" a géptől, mert még fel kell mosnom mielőtt jön a lányom barátnője, meg kellene idén is homorítanom két lampiont a Márton-napi ökörségre a suliba.
Múlt évben is hoztam a 2-ik és 3-ik helyet a két kicsinek, kaptak érte csokit.
Idén is kellene valami használható és látványos ötletet homorítani, hogy örüljenek maguknak.
Hogy nekem mennyi kedvem van hozzá...
Még ahhoz is több, hogy folytassam a Minecraft falumat.
Ja-ja, míg eddig sosem játszottam ezzel a hánytató kinézetű kockakupaccal, a lányom rávett tegnap előtt, hogy építsek magamnak egy házat és egy falut.
Tekintve hogy semmiről nem tudom micsoda, fel sem ismerem és azt sem tudom hogy kell ide-oda pakolni, elég lassan haladok.
De a gyerekeknek tetszik, időnként segítenek is.
Viszont most tényleg kivonszolom a s.ggem a konyhába, mert szerintem már egy órája itt punnyadok a gépnél.
Hahh, megint délután és ma még nem ettem, megint... akkor ezért vagyok éhes!
