Attól hogy csöndben maradok, még fáj...

Mármint nem én, hanem ők. Érdekes élőlények ők is. Először jött "bácsi". Jelölt, dícsérgette e képeimet, jól esett. Aztán engem dícsérgetett, furi volt.Kértem hogy ne, erre felszívódott. Aztán "ávjú".Okos. Szép. Intelligens. Magas. Helyes. Bosszantó.(mindez ismétlőjelben még 2×)És piszok ritkán…

Annyira, de annyira tudom utálni, hogy előbb írok/beszélek, mint gondolkodnék! 2 napja bekerült egy új idegen az álmaimba (nem, nem csere, a másik sem tűnt el). Igazából nem tudom hogyan, mert nem különösebben érdekelt, még csak nem is beszélgettem vele. Erre tegnap ismerősnek jelölt és írt…