Ma délután megint láttam egy számomra új filmet.
Őszintén szólva kizárólag azért ültem le megnézni, mert állítólag hű de nagy klasszikus, mindenkinek látnia kell, stb.
Pozitív: a főszereplők legalább valóban jó színészek és ennek megfelelően zseniálisat is alakítottak a szerepükben.
A sztori... egy újabb megerősítés arra, hogy a fanatikus vallásos emberek közveszélyes elmeháborodottak.
De komolyan; aki benyalja ezeket a meséket és még utána imádkozik és jónak gondol egy tömegmészárlót... az tuti Stockholm-szindrómás.
Amúgy Istenre, vagy bármire hivatkozva önbíráskodni ki élhet - ki nem... Ömm.
Hagyjuk ennyiben, mert nem szeretnék kifejezetten sértő lenni, tiszteletben tartom mindenki képzeletbeli barátját / barátait.
De azért meg kellene válogatni a barátokat, nem?
Valahogy mégis komálják az emberek az adókat szedő és másokat elítélő vallásokat évszázadok óta.
Úgy tűnik az emberek szeretik, ha nyomorgatják, kihasználják, üldözik és félelemben tartják őket...
Ki érti?