Hol is kezdjem? Az edzésnek kicsit várnia kell... lebetegedtem, nem kicsit.
Q épp hisztizik. Bezárta a fb-ját, le akarja mondani a horgászatot.
Mert merészelt volna szükségem lenni rá. (ezdemagyar)
Mert rosszul esnek a drága édesei.
Szóval egy bunkó vagyok és hülyeségeim vannak...
Ugyan éjjel azt hittem megfulladok, a lázam épp 41,6°C, nem kell kórházban rohadnom!
Most nem vízzel van feltelve a tüdőm, hanem vmi sűrű nyákkal és nem is fel-, csak részben.
Két tonna antibiotikum és állítólag megmaradok.
És most kivételesen megpróbálom be is szedni azokat a szarokat!
Jó kislány leszek, mert cefet fosul vagyok...
Juteszembe! Ha szerelmes vagyok, az megvédi a szívemet hogy ne krepáljon be?
Egyébként meg ennyit az "én többet tényleg nem érzem"-ről.
A saját szívemnek sem tudok parancsolni...
De imádom ha hozzámszól és imádom hogy tudja hogy szeretem, mégha nem is volt fair részemről.
Ezen még szívom kicsit a fogam, de talán ennyi még belefér és nem bántom vele.
41,9°C a hőm, szédülök. Most, kivételesen ettől ég az arcom, a kezeim jégcsap hidegek.
Még a szemeim is égnek és ölelésre vágyom.
Az ölelésére...
Gyengéd, féltő ölelés.
Belefúrom az orrom a nyakába, mélyet lélegzek belőle.
Imádom az illatát, megbódít teljesen.
Szerelmes szemekkel nézek fel rá. Rá, a hősömre, a hercegemre!
Finoman végignyalom épp csak a nyelvem hegyével a kulccsontjától a fülcimpájáig.
Érti mit akarok.
Néz a szemembe. Hosszan. Megszűnik körülöttünk a világ. Nincs rajtunk kívül senki.
Szinte észrevétlenül jön közelebb az arcával, hosszáér a szája a számhoz.
Finom puha az alsó ajka. Lágyan megpuszilom.
Visszapuszil, megharapom, megharap, megcsókol.
Ennél nincs szebb, jobb, felemelőbb, szerelmesebb érzés!
Ha megcsókol, az maga a Mennyország!
A kezei lassan a ruhám alá csúsznak, izzik a bőröm.
Ahh, csak ne rázna ennyire a hideg és ne szakadna már le a hátam a sok köhögéstől... :,(
Akarom még, legalább gondolatban!
Basszus, 42,2°C. Nem kellene hatnia a lázcsillapítónak?
Vagy ha közben porszívózok, majd írkálok, úgy nem megy...?!?
Kiszakad a tüdőm!
