Egye bassza, ha már itt vagyok, bevontatom a seggem.
Fény, zaj, hangok, emberek.
Megálltam az ajtóban. Hogy ne nézzek ki túl hülyén, karba fontam a kezeim és nekitámaszkodtam az ajtófélfának a jobb vállammal.
Próbáltam pókerarcot vágni, de szerintem kilátszott a fintor az idegen arcok visszajelzéseiből.
Baaaasszameeeg! Ott van!
A terem túloldalán megpillantottam egy ismerőst.
Fekete nadrág, fekete ing, fekete tánccipő.
Ohh, remek! Kb most kéne elszaladni, mielőtt észrevesz.
Vagy... á, nem. Őt pont nem fogja meghatni hogy kicsíptem magam.
Különben is örülök hogy kilátok a fejemből a pudva festéktől és nem esek pofára ebben a cipőben.
Hhh... még mindig szép darab.
Fekete haj, csokoládé szemek, telt ajkak, formás segg, és az a kaján vigyor...
Persze nagyon én; addig stíröltem, hogy fel sem tűnt, hogy észrevett.
Kellett ez nekem?! Ahogy közeledik, úgy emelkedik a pulzusom.
- Na hellóka! Te itt? Mizújs?
- Szevasz kölyök! Semmi extra, kötelezőből ide lettem rángatva. Hogy vagy mostanság?
- Megvagyok. Gyere! - és már húzta is a csuklóm a táncparkett felé.
- Neee, már baromi rég táncoltam, már nem is tudok.
- Aha, persze... - és azzal a lendülettel fordított rajtam egyet és odébb lépett.
Ahh, jó mozgása van! Ingen át is látszódik a vállainak, hátizmainak íve ahogy emeli a kezét.
Kezem a kezében, igyekszem kevéssé észrevehetően szaglászni. Nagyon jó...
Összefolyik a nyál a számban az illatától.
Egy hirtelen mozdulattal igencsak túltolta a bal lábát a lábaim között, ezzel szinte felültetve a combjára.
Tipikus egy hosszabb lépéshez, de ő inkább csak rá akart venni, hogy hagyatkozzam rá, hagyjam rendesen vezetni magam.
A következő pillanatban már vagy két méterre volt tőlem ahogy kiforgatott.
És vágytam vissza a karjai közé.
Elkapta a pillantásom. Olyan mélyen nézett bele, hogy szinte magamban éreztem.
Mintha innentől meztelen lettem volna előtte.
Sötét szemei tüzeltek, a szája mosolyra húzódott.
Olyan igazi felsőbbrendűségi, irányító vigyorra.
A szám egy pillanat alatt kiszáradt, a lábam köze benedvesedett.
Visszarántott közel magához. Felsimított magára, mint a vakolatot.
Elvesztettem a fonalat. Táncoltam vele, de már gőzöm sem volt a lépésekről.
Sodródtam kívül-belül... Égtem, vágytam, szenvedtem, élveztem.
Mikor a zene végén lehajtott a földig, szándékosan úgy érkeztem vissza hogy a szám súrolja az alsó ajkát.
Elvigyorodott. Csak pár pillanatig bámult a szemembe, aztán karjába kulcsolta a karom és levezetett a táncparkettről.
Megköszönte a táncot, majd intett egy ismerősének.
- Köszönöm a táncot! - mosolygott kedvesen. - Bocsáss meg, beszélnem kell XY-al, érezd jól magad! Örülök hogy találkoztunk!

Imádom ezeket a félisteneket.
Mikor már végre azt hiszem hogy képes vagyok emberiként kezelni őket és nem zavarnak össze, akkor még nagyobb vihart kavarnak, mint addig.
És most itt van kapásból kettő is velem az erdőben. Éjjel! Na jó, meg még öt másik pasi.
Persze amelyikért évek óta elepedek, az rám se hederít. Csak piszkálódik, cinkelődik, mint egy dedós. Élvezi, hogy fájdalmat okoz.
Viszont úgy tűnik a másiknak bejövök. Nézeget, mint a kirakatot és kaján vigyorokat vág.
Beszélgetünk a megvilágított vászon körül.
Kiszemeltem velem szemben, a "replikája" a jobb oldalamon.
- Sétálunk egyet?
Kicsit meglepődtem, de végül is... Már jó ideje vagyunk ott, elültük a nem túl kényelmes horgászszékekben a seggünket.
"B" szinte megegyezik kinézetre "A"-val. Kifejezetten magas, hosszú, bongyor hajú, jó kiállású, mosolygós arcú, zsivány szemű.
- Oké, miért ne!
A szemem sarkából figyeltem "A" reakcióját, de szándékosan elfordult, hogy ne lássam az arckifejezését.
Okos. Pedig kíváncsi lettem volna sérti-e az egóját, hogy "le lett cserélve".
Egy kitaposott ösvényen sétáltunk befelé az erdőbe.
Izmosan sötét, a lombkoronától még csak a Hold fénye sem világított át.
Megfogta a kezem. Hmm, ez nem is rossz. Bármennyire ismerős a terep, azért mindig ad némi parát éjjel az erdő sűrűje.
Pláne ilyen messze a többiektől. Élesedtek szépen kifelé a madarak, fák, vadak hangjai.
Megállított és átölelt.
- Baromi jó csaj vagy, tudod?
Erre mit kellett volna válaszolni? Próbáltam kivenni az arcának vonásait a sötétben... megcsókolt.
Aztán simogatott, tapogatott, fogott ahol csak tudott.
- Állj-állj, várj! -szólaltam meg ahogy végre szabaddá vált a szám.
Válasz nélkül folytatta. Amennyire kellemesnek véltem a közeledését az elején, most olyan tolakodó és vehemens volt.
Nem akartam belőle problémát (és beszédtémát sem a többieknek), így csak finoman próbáltam el-eltolni a kezeit.
Aztán már az erőteljes ellökésre sem reagált, csak bontogatott, mint egy elmebeteg a karácsonyi ajándékát.
- Mit csinálsz? Hagyd már abba! - szóltam rá.
- Fú, te, megőrjítesz! - sziszegte zárt fogain át. - Egy fához foglak kötözni, ha nem hagyod magad! Jó lesz, kislány!
Ezt már nem is tudom hogy kérdezte, vagy közölte. De olyan erővel szorított meg és tolt neki egy fának, hogy feljajjdultam.
Kétségbeesésemben épp átvillant az agyamon, hogy talán okosabb lenne hagynom magam - nem akartam sikonyálással rémciki helyzetbe hozni magam a többiek előtt - mikor megjelent "A".
- Mi a faszomat művelsz?
És azzal a lendülettel egy akkorát taszajtott a srácon, hogy méreterek lódult hátra.
Némán hozzá bújtam, szó nélkül kérve a további hangoskodás, dulakodás és feltűnőség elkerülését.
- Jól vagy? - kérdezte.
Én bólintottam és csak azért nem bőgtem el magam, mert végre életemben először átölelt...

Nem értem.
A világ legtermészetesebb dolgának kellene lennie a legjobb barátomat félpucéran látni.
Zavaromat próbáltam viccesen palástolni.
- Te prücsök, ebben a fényben egész macho-snak tűnik a babapofád!
A szokásos pofavágás mellett más is volt. Megakadt a tekintete az enyémben.
Talán látja? Mivel árultam el magam? A legjobb barátom. Mindent tud rólam. Olvas a szememből...
Kilépett a vízből, hátrasimította félhosszú, sötét haját. Ahogy a lebarnult, vízcseppes testét megsütötte a délutáni Nap, olyan volt, mintha egy csöpögős, romantikus filmet néztem volna.
Mikor lett az én jóllakottóvodás haveromból ilyen állati pasi?
- Mit csinálsz? - mászott bele a képembe, hogy már szinte hagyatt este tőle ültömben.
- Ülök és bámulok ki a fejemből. Tudod, kergetőzik az a két bit a fejemben, így még a kilégzés - belégzés is bonyolult folyamat! - röhögtem fel.
- Vagy talán más miatt.
- Mmm... mire gondolsz? - kérdeztem gyanakodva. Szinte biztos voltam benne, hogy meglátta a szememben, de a remény hal meg utoljára.
- Elkalandoztál kiscsibém. - húzódott mág közelebb. Csurom vizes lettem tőle.
A válaszon gondolkoztam, mikor úgy billentette a fejét, hogy már ne tudjam kikerülni a tekintetét.
Éreztem ahogy az ismerős mogyorószemekbe bámulva elönt a forróság, kipirul az arcom, elkezd akadozni a lélegzetem, felgyorsul a szívverésem, megremegnek a karjaim, amikkel tartani próbáltam magam fura hagyatt ülő helyzetben.
Mögém csúsztatta egyik karját hogy megtartson, a másikkal a vállam fölött támaszkodott.
Nem szakította meg a szemkontaktust, szinte megdermesztett, sakkban tartott vele.
Valószínűleg csak pár másodperc volt, ami nekem óráknak tűnt, hogy a szája az enyémhez érjen.
Lehunytam a szemem.
Úgy csókolt, mintha félne hogy elillanok. Lágyan, érzékien, puhatolózva...
Hanyatt döntött miközben fogta a tarkómat, majd lecsúsztatta a kezét, hogy az oldalam, a derekam, a combom simogassa.
Puha ajkaival is megindult lefelé.
Először az állam, a nyakam csókolgatta, majd a kulcscsontom, a melleim, a hasam.
A lábaim fölé térdelt, kinyitotta és lehúzta a rövidnadrágom.
Aztán a saját sortját, mire én félig megemelkedve lerántottam a top-om.
Voltunk már egymás mellett fehérneműben nem egyszer, de ez... annyira izgató volt, olyan impulzív, olyan vágyódó...
Nem bírtam magammal, felültem és a formás farpofáira fogva közelebb húztam az arcomhoz.
Lehúztam az alsóját és kényeztetni kezdtem. Fel-felsandítottam gonosz kis incselkedő vigyorral.
Kellemes meglepetésként jól bírta, hagyott egy darabig eljátszadozni, majd hátrébb húzódott és kérdés nélkül lehúzta a bugyimat.
Vágott egy ellenálhatatlanul csábos mosolyt az imádnivalóan gyönyörű képével, majd csókolgatni, nyalogatni kezdett.
Mit ne mondjak, látványra sem volt utolsó azok a csillogó szemek, hosszú pillákkal, tökéletes keretnek a kreol bőr és sűrű, sötét, szépen ívelt szemöldökök...
Olyan finoman csinálta, hogy kis híján elmentem, de combjaim szorítására lassult. Húzta az agyam, abba hagyta.
Feltérdelt fölém, majd simogatni kezdett vele... remegtem, azt hittem menten elégek, ott helyben semmisülök meg, a sikítás határáig veszítette az idegeimet.
Majd finoman, lassan elkezdte betolni. Ezzel meg is volt az első orgazmusom az azt követő hat előtt.