Valami voltam, valakivé tettél, valamivé váltál...

Egyszervoltam 2.0

Egyszervoltam 2.0

10...9...8...7...

2021. április 03. - Phoenicia

Nem lehetne, hogy a következő 10 év boldogabb legyen, szeretetben teljen?
Komolyan, ha választhatnék a lottó főnyeremény és e között, ezt választanám.
Pedig jó lenne megépíttetni a házat, amit terveztem, de azt is igazából csak azért szeretném, hogy a gyerekeimet boldognak lássam...

5 nap után ma végre láthatom a fiaimat. Tavaszi láthatás...
Tudom, ha nem válunk el, nem lenne ilyen. De akkor sem lenne jobb.
Tudom, ha Q-val elválnánk, még a kicsikkel is ez lenne.

Kezd tavaszodni.
Néha esik az eső, de ha süt a Nap, határozottan erőteljesek a sugarai.
A madarak csicseregnek, az ízeltlábúak kezdenek előbújni.
Már láttam röpzicint (denevért) és fecskét is.
Az elmúlt pár napban végre voltam levegőn, a természet nyugalmában, jól esett.

Időnként magányosnak érzem magam, pedig sosem vagyok egyedül.
Néha jól esne tök egyedül lenni.
Néha meg vágyom az érintésre, a szeretetre, az ölelésre, talán egy kis szenvedélyre, egy csipet borzongásra.
Néha vágynék élni és élni akarni.
De nem nagyon akaródzik nyitni. Nem akarok újabb sebeket. Nem kell több fájdalom, nem tudom elviselném-e.

Boldogabb 10 év... mikor a következő 10 hónapot sem tudom, hogy megérem-e.
Rossz vicc.

A bejegyzés trackback címe:

https://phoenicia.blog.hu/api/trackback/id/tr2416489206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása