Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Valami voltam, valakivé tettél, valamivé váltál...

Egyszervoltam 2.0

Egyszervoltam 2.0

Az élet apró... na jó, nekem igenis hatalmas csodái!

2023. augusztus 22. - Phoenicia

Az előbb kimentem rágyújtani.
Oda jött hozzám a hetek óta eltűnt Salticus-om.
A nyomában 3 incifinci másolatával!
Istenem, könny szökött a szemeimbe!
Ez a csaj amúgy is extra volt nekem eddig is.
Naponta kb 4× megyek ki kv-val a gang lépcsőjére, ebből legalább 2× eljátszotta, hogy a kiürült és magam mellé rakott pohárba ugrott inni a kv maradékából.
Először röhögtem és ki akartam menteni, nehogy beleragadjon, de aztán már csak figyeltem nem-e üt be neki a koffein.
Van egy gyönyörűséges, nagyon fehér hím, ami ugyanitt lakik a gang korlátján, gondolom ő az apa.
Istenem, olyan szépek és olyan aprók ezek a pindúrok!

Tegnap a tőrösdarazsam mentette meg a pofámat, hogy egy német darázs beletrafáljon.
Ott feküdt a lépcsőn, amikor kimentem gyújtani.
Azzal a lendülettel fordultam is vissza egy palack kupakjáért vízzel... szomjas volt. és a forró betonon feküdt.
Elé guggoltam, hogy leárnyékoljam, amíg iszik és összeszedi magát.
Annyira néztem, hogy nem figyeltem mit legyintek el az arcom mellől... bepipult a felé csapásra a darázs.
Ez a zseni, meg felrepülve eltrafálta a rokont, majd vissza"ült" inni.
Hirtelen elkerekedett szemmel közöltem vele, hogy "kössz", nem mintha szerintem értené.
Vagy talán mégis.

A Scutigera-im meg egész nyáron "üldöznek". XD
Imádom az okos fejük, de komolyan!
Amikor szomjasak, ott várnak a konyha padlóján a mosogató előtt, kockáztatva, hogy a sünnel összetűzésbe kerüljenek.
Bár lehet, hogy tőlük szokatlan módon azért napközben jönnek, mert tudják, hogy olyankor a sün nem jön elő.
A fene sem tudja, de hogy borzasztó okosak és tanulékonyak, az tuti!
Néha már annyira kitikkadt coleoptrata feküdt ott, hogy azt hittem nem is él.
Le sem reagálta, hogy hozzá értem.
És ivás után, mint aki új életre kelt, szaladt szépen a sötét zugok felé.
Pár hete egy kicsi, 3mm környéki volt nagy arc!
Megüldözte egy szintén fiatal Steatoda triangulosa, erre hozzám rohant menedékbe.
Na, anya megvéd... Pöttöm a tenyerem és a könyv lapja közé rohant, faggyúkám meg visszafordult.

Feldobják a napjaim az ilyen "apróságok".
Csoda, hogy jobban szeretem őket, mint az embereket?
Értelmesek, tanulékonyak, szerethetőek.
Sosem bántanak ok nélkül...

A bejegyzés trackback címe:

https://phoenicia.blog.hu/api/trackback/id/tr3318198765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása