No, rám lett szólva, hogy adjak némi életjelet... jogos.
De az a helyzet, hogy annyira semmi nem történt mostanában velem, hogy azért kb kár írni is, olvasni is.
Ma reggel a rendőrautó elől vágódott be elém egy autó a Stop tábla mögül.
Történt valami? Nem. A rendőrautó mögém kanyarodott, aki fékezésre kényszerített, az meg 62-vel araszolt előttem 90-es szakaszon.
Ma lesz a kicsi tuba vizsgája. A hétvégén jól összevesztünk, hogy gyakorolnia kellene.
Szereti a hangszert is, a tanárt is, épp csak gyakorolni "nyűg", gondolom addig nem tud kockulni vagy mi.
A nagyfiam épp itthon van egy hétig. (Tekintve, hogy lényegében elköltözött, ez nagy dolog, igen.)
A lányom ahogy kamaszodik, szépen rontja le a jegyeit, a múltkor 1,5 hétig nyúztuk a törit, hogy 3-as legyen a témazáró.
Q nem találja a helyét, váltogatja a munkahelyeit. Nemrég ment vissza megint németbe az osztrákoktól.
Daninak épp várom, hogy megérkezzenek a szülinapi ajándékai, amúgy nincs semmi extra.
Nem igazán látom, hogy az apjánál levéstől akkorát változtak volna a jegyei...
Ja, múlt hónapban bevittem a lányom Pécsre UH-ra, minden negatív, szóval passz mitől fájdogálnak a belei.
Még csak nem is ételallergia, már szinte mindent kizártunk. Lehet, hogy mégiscsak az a szar, keddenkénti, kötelező úszás lesz az oka.
De hogy szuper bőrfertőzéseket (meg időnként csontrepedést és zúzódást) onnan szednek, az legalább biztos.
A napjaim kb azzal telnek, hogy viszem a gyerekeket, hazajövök, vagy boltba megyek.
Kutyagumit szedek, sünt takarítok, enni - inni adok az állatoknak, mosogatok, porszívózok, ebédet főzök.
Néha Lol-ozok, Cod-ozok, próbálom folytatni a fordításokat, vagy épp olvasok, aztán rohanok vissza a kicsikért a suliba, zenesuliba.
Esténként érzem magamon, hogy "tavasz van", de megelégszem vele, hogy a 9 évesem rám vetődik és lerúgja a vesém, vagy épp képen töröl könyékkel, mert úgy kényelmesebb neki az ágyban. A helyén kb soha nincs.
Ja, meg megszabadultam kb fél méter hajamtól, így most csak vállig ér.
Orvosokhoz még mindig nem jutottam el, de nem is töröm magam rajta.
Ahová helyileg tartozom az lepratelep, ahová nem tartozom, ott nem fogadnak, 10 percenként 20 ezerért meg menjen magánrendelésre, aki a harmadik anyjától van.
Egyszerre siralmas és röhejes... dögölj meg, ha nem vagy milliomos, de a te hibád, ha megdöglesz, mert nem mentél időben szűrésekre... f@xom bele.
Itt fáj - ott fáj, ez nem jó - az nem jó, hol a szívem, hol a sérvem, hol újabb fura anyajegy, hol a forgóm, a múltkor meg olyan migrénem volt, hogy azt hittem behányok az autóba (nem is vagyok migrénes, legalább is eddig nem voltam).
Általános, kb kinek nincs nyomorok...
Ja és időszakosan ellepi a gyerek szobáját egy szárnyashangya-vöröshangya invázió. Imádom. -.-
A bojler csöpög, a mosógép csapágyas, a fenti fürdő még mindig használhatatlan, ablakmosófolyadék tartályom még mindig nincs, de már klímám sem, szóval ja.
"Nyugaton a helyzet változatlan."

Inkább pár kép az elmúlt 2 hónapból: