Lényegében minden szülésorientált... (és mégsem).
Mindegy, hogy a fiataloknak szóló hitelek, adókedvezmény, vagy valamelyik CSOK-os hitel, a lényeg, hogy legalább 3-4 gyereket potyogtasson mindenki.

Kezdem azzal, hogy csöndben elsétálok egy olyan "apróság" mellett, mint a túlnépesedés...

Nézzük gyakorlatban hogyan is néz ki egy házilag ellett óvodás csoport.

Anyuka először tanul és karriert épít? Akkor már nem fiatalon fog szülni. Ez a hitelek szempontjából is probléma és a gyerek (+ anya) egészségének szempontjából is.

Anyuka tanul, de karriert még nem épít, sorban rakja szépen az utódokat.
(Ne menjünk bele, hogy manapság hány házasság / kapcsolat ér véget válással és ott marad egyedül a sz@rban, mindenesetre elég nagy esély van rá.)
Ha nem megy (vissza) gyorsan dolgozni, elég nagy csórókoporsóság lesz. Ugyanis Magyarországon a családi pótlékot 2009 óta nem emelték, összege a közröhejt nem csak súrolja:

Az adókedvezményt is megcseszhetik, mert az kap sok zsettát, aki sokat keres. Aki nem, az haljon éhen.

Vegyük azt, hogy anyuka idő előtt bölcsizaciba vágja hőn szeretett porontyait a lóvéért cserébe. Erre ezer és egy tanulmányt tudnék most hozni miért és mennyire nem jó annak a gyereknek, de vagyük csak a legdurvább társadalmi problémát, ami ebből jött: kötődési zavarok.

Nem nagy ötlet, inkább vegyük a kormány által nagyon promótált; maradjon a nagyszülőkkel horrort.
Először is "vicces", hogy egy kisbabát, vagy kisgyereket olyanra testáljunk, aki elméletileg már fizikailag és/vagy szellemileg nem alkalmas munkavégzésre.
Ok, ne vegyük példának a szomszédainkat, ahol nagypapidrága "kurva anyád" üvöltözve "nevel" (a saját lánya gyerekeit).
Nyilván nem általános probléma, hogy égésre tejfölt kennek, hogy még el is fertőződjön, és hetente jól megfázatja a gyereket, mert kötelező minden nap órákig kicseszni a levegőre a babakocsiban szakadó esőben és szélviharban is.
Viszont eléggé utálom, hogy napi szinten lép/szalad/esik be az autóm elé az útra 1-1 kisgyerek, akire a gondosan beszélgető nagymami vigyáz (aki nem tud elég gyorsan utánanyúlni akkor sem, ha épp figyel).

Inkább nézzük a gyerek szempontjából legjobb ötletet: anyuka marad vele, ameddig tud.
Előny: gyerek fizikailag és mentálisan is ellátva, háztartás szintén.
Hátrány: apuka Magyarországi fizetése mire is elég...
Aztán kezd felszaporodni a hátrány a hátrányon. Több gyerekkel munkát keresni = "Nekünk táppénzes nem kell!"
Egy keresetből egy városban nem lehet házat venni. Sok gyerekkel egy panelban nem lehet elférni. A kormány úgy is a lepukkant falvakba költözést promózza, irány a CSOK-os falusi élet!
Rájössz, hogy a falusi "mindenki vigyáz mindenkire" a XXI. században a mindenki mindent tud mindenkiről (amiből semmi sem igaz) és a mindenki utálkozva kibeszél mindenkit verziókra módosult.
De semmi baj, van saját ház!
Ömm, nincs. Valójában a banké és ha akarsz sem költözhetsz el, mert a CSOK röghöz köt. Rájössz, hogy a helyi iskola esélyesen katasztrófa, ahogy az orvosi ellátás is, már ha van egyáltalán.
A gyerekek bejárósak lesznek, ingázhatsz egész nap, mint pók a falon, de végül is van rá időd, mert míg a városban csak nehéz sok gyerek mellett munkát találni, falun lehetetlen, ha nem vagy valakinek a valakije.
A házra iszonyat pénzeket kell költeni, de miből... a férj (ha meg nem elégelte és lépett le a francba eddig) kimegy külföldre dolgozni.
Hetekig, hónapokig férj nélkül, segítség nélkül, egyedüli felelősséggel a gyerekek felett, kimerülten, egy rakat vadidegen között.
Aztán jön szerető kormányunk áldása arra, hogy szültél 4 gyereket:
- kapsz a MÁK-tól egy levelet, hogy elveszik a családi pótlékod, mert nem vagy kereső fél, igényelje meg az apa külföldön, ha már ott dolgozik
- mégsem tudod felújítani azt a penészes romot, amibe a gyerekeid költöztetted, mert:

De várhatod a 13. havi nyugdíjat, ami sosem fog járni, mert egy fél óvodáscsoportot nevelve valami pudvafalván nem tudsz dolgozni és a férjed sem, mert nem tudtatok az itthoni keresetből megélni és kiment az országból pénzt keresni.

Az egész lényege, hogy nem feltétlenül a legnagyobb ötlet a kormány javaslatára egy rakat gyereket szülni.
Őszintén szólva számomra nem is az a legbosszantóbb, hogy ennyire nem gondolnak bele, ennyire pont visszájára van fordítva.
Hanem az, hogy milyen jogon próbálnak bárkit belekényszeríteni abba, hogy anyagi okokból vállaljon gyereket!!!
És ha nem akar? És ha egészségügyileg nem javallott? Esetleg nem is lehet gyereke?
Akkor ő a társadalom selejtje, nem jár neki semmi, haljon meg cipőben?!?

Milyen jogon akarja bárki eldönteni (beleédesgetni) bármelyik gyerekemet is abba, hogy potyogtasson, vagy gyereket csináljon ebbe az ótvarszar világba?
Hogy utána egész életében azért gürizzen, hogy valahogy enni tudjon nekik adni, iskoláztatni tudja őket, kifizetni a számlákat és soha ne tudjon kb nyaralni sem.

Én szültem 4-et, de nem az államnak. Imádom őket, nem csinálnám vissza egyikőjüket sem. De!
Nem hogy a falusi CSOK-ot nem kaphatom meg, de még a családi pótlékom is elvették. Kiköltöztem retardfalvára, mert anyagilag nem volt más otthonra lehetőség.
A gyerekeim szívnak, hogy visszajárnak a városba tanulni, később majd dolgozni. Alig látom őket, ahogy az apjukat sem.
Jól gondolja meg mindenki kinek és miért szül / csinál gyereket, vagy hogy egyáltalán akar-e ebből bármit is!
Eléggé nézőpont kérdése hogy ebből kinek mi a jó hír, vagy van-e egyáltalán...