Béna, szar vagyok.
Jó, tudom, nem mindig, nem nagyon, de akkor is...
Maximalista vagyok, főleg magammal szemben és utálom, hogy egyre szarabb vagyok.
Lassabb, tompább, butább, gyengébb, hülyébb, rondább, fáradtabb...

Aludni sem nagyon tudok.
Régen baromira elvoltam alvás nélkül.
Jóóó sokat.
Lehet, hogy az bosszulja most meg magát.
Meg a sok stressz, a sok szar.
Lefekszem hulla fáradtan és félálomban elkezd tele lenni a fejem.
Nem hagy elaludni.
Hol rossz emlékek, hol meg nem történt szörnyűségek, a legrosszabb félelmeim.
Csak úgy záporoznak és ordítanak a fejemben, az agyam pedig megállás nélkül zakatol megoldásokat keresve.
De már ez sem olyan, mint régen.
Régen találtam mindenre megoldást.
Most már nem.
Semmi sem fekete és fehér, minden csak szar és még szarabb közti kompromisszum.
Nem tudok jó válaszokat, nem tudok mindent megoldani.

Egyre lassabban, gyengébben, tompábban lavírozok a szarban.
Van egyáltalán bármi amit nem b&..ok el?