"Ha valamilyen ok folytán a szülői szerep nem okoz nekik örömet, elkezdenek bűnbakot keresni, aki “ellopta” a legszebb éveiket. Ennek következtében tűnik fel a sértettség azzal az igénnyel együtt, hogy a gyerek igenis kompenzálja mindazt, amit a szülők miatta elvesztettek."
Ellopta? A gyerekeim a legszebb részei az életemnek. Ez a normális. Így kellene éreznie minden anyának...
Kompenzálja? Nem ő akart megszületni, az anyja szülte. SEMMIT, de semmit nem köteles a gyerek "viszonozni", pláne eltartani a szüleit. Ha már annyi idős, valószínűleg van saját családja.
A karrierválasztás meg egy olyan dolog, hogy lehet belepofázni, csak nem érdemes. Tudhatunk (mi szülők) többet a jelenlegi gazdasági helyzetről, mint egy 18-20 éves, de NEM tudhatjuk mivel fog tudni érvényesülni 10-20 év múlva, azt meg pláne nem, hogy mitől lesz BOLDOG a gyerekünk. Annak kellene lennie a lényegnek, nem? Nem dolga a mi meg nem valósított álmainkat véghezvinni, sem az elképzeléseinket az Ő életéről...
