Valami voltam, valakivé tettél, valamivé váltál...

Egyszervoltam 2.0

Egyszervoltam 2.0

Nem tudom hogy csináljam másként

2023. január 24. - Phoenicia

Nem tudom hogy csináljam másként.
Nem tudom hogyan kellene jobban.
Mit is? Mindent.

A múltkor a lányom jókedvvel hoztam haza, ami tartott is kb addig, amíg hazaértünk.
Kérdezett valamit Istitől, aki úgy leugatta, hogy egy órán át zokogott a lányom, hogy ő soha többet nem akar hazajönni...
Aztán Dani kattant meg egy játék közben és szétverte a pc-m egerét.
Tudom, nem egy extra dolog, de nonszensz, hogy hagyom az én eszközeimről játszani, ha már a sajátját tönkretette, de nem vigyáz rá.
Szinte megállás nélkül káromkodnak, és nem, nem tőlem hallják.
Ettől függetlenül még én vagyok a szaranya.
Ezer és egy helyre beadtam a jelentkezésem és semmi válasz.
Régen vagy küldtek egy levelet/email-t, vagy behívtak állásinterjúra...
Most meg a nagy büdös semmi.
Régen pillanatok alatt el tudtam helyezkedni, hogy hogy több melóm is volt egyszerre (még iskola mellett is) és jól kerestem.
Most meg gyerekekkel, a világ végén SEMMI.
"De kint mekkora kereslet lenne a rajzaidra, festményeidre, fotóidra, ékszereidre..."
Persze.
Biztos el tudnék adni bármit is úgy, hogy a nyelvet sem beszélem.
Egyetlen porcikám sem akar kiköltözni és mekkora szivatás lenne az már a gyerekekkel!
Nem mellesleg itt vannak az állatok, a ház...
Semmi sem egyszerű.
És röhej, hogy 1kg sajt potom 3×annyiba kerül, mint 3 hónapja, közben a fizetések ugyanott (már akinek van fizetése).
Közben kint nincs is élelmiszerhiány, üzemanyaghiány, nincsenek lekapcsolva a fények és a fűtés, ahogy az itthoni médiákban szajkózzák.
A fizetések, de még a gyerekek után járó támogatások is az egekben (itthoni CST a tizede sincs a németnek).
Ilyenkor mi az okos húzás?
Nem vagyok valami nagy hazatudatos ember, de nem akarok külföldre menni, sem a gyerekeimet "szopatni" vele.
Nem vagyok kormányszapuló, mert a mostani sem rosszabb, mint a többi... de komolyan 4 gyerekkel itt "dögöljünk éhen"?
Mindenki dünnyög mennyire támogatva vannak a nagycsaládosok.
Ja, már akinek rengeteg fölösleges pénze van új autót venni, meg házat építeni/felújítani, az kap vissza valamennyit.
A Gyes, Cst, stb mióta is nem lett emelve?
cst.jpg
Röhej. Még a beteg gyerekét egyedül nevelőnek járó összeg is röhej. De azért szüljön mindenki kettesével... sünt.
Családi adókedvezmény? Szuper, így aki sokat keres, annak több marad.
Meg persze támogassuk, hogy már a 6 hónapos baba mellől menjenek vissza anyukák dolgozni, így egy 100% kötődési zavaros generációt lehet "nevelni".
Már akinek maradt munkája. Vagy felveszik gyerekek mellett úgy, hogy nem vállalja, hogy a hét bármelyik napján és bármelyik napszakban ugrasztható.
Mert felügyelet kell a gyerekeinek. Nincsenek a s.ggében nagyszülők, nincs pénze bébiszetterre...

Nem tudom mit kezdjek magammal.
Nem normális hogy nem tudok elhelyezkedni, egyre kevesebb pénzünk van bármire is, de legalább még arra sem vigyáznak a gyerekeim.
Meg amúgy is sok minden amortizálódik.
Pl a fürdő ázásról sem ők tehetnek, tegnap néztem milyen szépen reped a fal az emeleten és akkor még ott vannak az olyanok, hogy egyre drágábbak a számlák, a kaja, a tankolás, olyan f@szságokra is kellene költeni, mint a fogaim, a nagyfiam egyeteme, jogsija...
Pótolva lett a beszart porszívó (letéptem a hajam mennyibe kerül egy sima, tökegyszerű PORszívószar), de lassan betojik a mosógép, a mikró...
Az autó vezetékei ki lettek cserélve, de a rossz vezetékek miatt halódik az akksi, a "jó" utak miatt várható az újabb futómű/lengéscsillapító/akármi problémája (napi 55km-t vezetek kb full kátyúban).
A kutyám öregszik, fogy, tompul, kezdenek fura dolgai lenni. Tudom, a legkevésbé sem az ára a lényeg, de 500USD körül mozog egy kölyök belőle.
Hagyjuk is.
Már úgy is nyünyögés van egy törpesünért, meg csíkos mókusért, meg törpetacskóért, meg... ehh.
Jó, ebből a szempontból nagyon az én gyerekeim. Mondjuk abból nem, hogy gondozni meg smafu.

Ja, a lányom második hangszernek a zongorát akarja választani (zeneiskola sem occó).
A kisfiamnak hétvégén megint kosármeccse lesz, a szülők önköltségre hurcibálják be őket külön, egyesével 42km-el arrébb, meg vissza.
Ahelyett, hogy vinnék őket egyetlen különjáratos kisbusszal (ami még csapatépítő is lenne), aztán amelyik szülő szeretné (vagy tudja!) az egész szombati napját utazással és szurkolással tölteni, az mehet.
Időnként az agyan eldobom az iskolákban is miket találnak ki.
Közben lehet, hogy szombaton lesz a farsangja is, a nagyfiam meg lelép Sásdra az új kis barátnőt matekból korrepetálni.
És akkor a kicsivel osztódjunk 2 felé + még van 2 középső gyerekem is, akik addig majd bizonyára főznek magukra és jól ellesznek hétvégén otthon, egyedül...

Nem tudom mit csináljak máshogy.
Nem tudom hogy csináljam másként.
Nem tudom hogyan kellene jobban.

Ja, Fb-on meg rámszállt valami retarddebil tyúk és napi többszáz értesítést kapok, hogy évekre visszamenőleg leröhögőfejez mindent, amit lát (nyilvános megosztáson).
Kapott egy "zaklatás" jelentést és egy tiltást.
Nem tudom ki, nem tudom mi a nyomora, de engem hagyjon ki a rajongásából...

A bejegyzés trackback címe:

https://phoenicia.blog.hu/api/trackback/id/tr4218033114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása