Szeretem amikor nézel. Fürkészed a szemeim. Mintha a lelkemben kutatnál...
Te is keresed a titkokat? Az igazságot? Olyan keveset beszélsz...
Mintha nem lenne semmi mondandód. Pedig van. Tudom! Érzem.
Szeretem amikor megcsókolsz! Eltűnik a világ.
Csak Te és én a világ legközepén és már nem is látok, hallok semmi mást csak Téged!
Szeretem amikor hozzám érsz. Izgalom, forróság...
Az ujjaid lassan simítják a bőröm. Megáll.
Mintha ott forrna össze a bőrünk, eggyé válsz velem. Részemmé leszel.
Szeretek szeretkezni veled. Odaadom magam teljesen.
Urammá válsz, uaralkodsz fölöttem, részeddé teszel.
Ne kérdezd szabad-e. Ne kérj érte bocsánatot, ne szabadkozz!
Nem érdekel ha fáradt vagyok, ha fáj a fejem, ha beteg vagyok...
Egyetlen ami érdekel, hogy Hozzád tartozom!
Te vagy a vígasz, a mentsvár, a boldogság, az élet számomra.
Te nem kívülről vagy szép. A vonzó külső csak burok.
Neked a meztelen lelked gyönyörű!
Félek. Mégis bízom benne hogy nem ismerlek félre...