Az érzés, mikor éjjel nem bírsz aludni, lenyomsz +1,5óra edzést,
majd a 39. után mondogatod magadnak: "na még egy"
de a karod már nem akar mozdulni.
Csak bámulod a plafont a súllyal a kezedben, de lerakni sem akarod, mert makacs vagy...
Sírhatnékom van.Ott ül az ágy szélén... megőrjít az összes jó értelemben.Most legszívesebben lebasznék neki egy erős jobbost és bőgve a képébe ordítanám hogy szeretem!Zihálva nézem. Innen nem látom a szemét, de már jól ismerem.Ha most elég ügyes, majd hülye leszek, abból nem kék szeműim…
Hogy most mit szeretnék igazán csinálni?Bebaszni pár cuccot a táskámba és buszra, vonatra ülni.Egész úton ordíttatni a fülembe a zenét.Odaérve rárúgni az ajtót, hogy csak úgy potyogjanak a darabjai szerteszét.A nyakánál fogva baszni neki a falnak kérdés és köszönés nélkül.Csókolni és markolni vadul,…
...de már az sem megy.
Tehetetlen csöndes dühöm áraszt el mindent körülöttem.
Sírnék, szöknék, ölelnék, ülök, bámulok magam elé.
Fuck that!