Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Valami voltam, valakivé tettél, valamivé váltál...

Egyszervoltam 2.0

Egyszervoltam 2.0

Gyűlölöm ezt!

2019. augusztus 22. - Phoenicia

Miért nem tudom legalább én kordában tartani magam?
Talán ő tudna... nem, nem gondolok rá!
Miért nem tudok nem hozzászólni valamihez, nem kimondani valamit, nem belekezdeni valamibe, nem akarni őszintének lenni, nem hinni, álmodozni, vágyni?!?
Lőjjön már le valaki hogy végre kussoljak el!

Tanulással tréül haladok, viszont nagyjából összepakoltam és kitakarítottam megint.
Éjjel 11-kor még újra nekiálltam porszívózni, mert ki lett borítva egy fél tál chips.
A garázsvásár szar lett, még azok sem jöttek akik ígérték magukat, hogy megadják a tartozásuk.
Meli meg kibökte hogy "ingyé" szeretné az esküvőfotózását! Wtf, remek!
Fiaim 5,5 napja távol, még 3,5 nap vissza a láthatásból.
De a kicsik motiváló pólóját talán holnap befejezem. Talán örülni fognak neki.
Edzéssel és normális étrenddel sehogy sem haladok. Ahogy a leszokással sem. Tologatom, majd...
Csináltam egy saját határozós csoportot. Már voltak problémák, már kiakasztottam Q-t.

Lassan vége a nyárnak, de annyi minden vissza van még amit kellene, meg kellett volna csinálni...
Udvar, programok, képeim, hagyjuk is.
Össze kellene szednem magam most már tényleg fejben, mert így sz.rul nem fogom tudni összerakni a dobtábor maradékát, a gólyatábort, az iskolakezdéseket, az óvodakezdést, a vizsgámat, Töpörty költözését, szülinapokat, zeneiskolát, stb-stb.
Fizikailag jól vagyok. A szeleket is egész jól bírta mostanában a szívem. Még aludtam is párszor pár órát.
De ami bennem van... érzelmi szinten. Ó, anyám!

Annyira gyűlölöm ezt!
Az igazságból félreértés, amiből hallgatás, ami már félig hazugság, amiből távolságtartás, bizalomvesztés, félelem lesz. Majd a félelem megöli a lángot, eltávolodás, kínlódás, fájdalom. Mókuskerék. Mindig.
Miért nem tudom legalább én kordában tartani magam?
Talán ő tudna... de miért gondolok rá?
Mindig minden borul, mikor már végre merek hinni valamiben... kiderül hogy tévedek. Újra és újra. Még magamat sem ismerem eléggé. Vagy csak nem akarom. Még magamtól is próbálom távol tartani magam!?!
Nem tudom mit érzek. Nem akarom tudni. Nem akarom látni milyen vagyok valójában.
Lőjjön már le valaki végre!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁáááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
Elmúlik, mi? :'( Te sem vagy tévedhetetlen...

A bejegyzés trackback címe:

https://phoenicia.blog.hu/api/trackback/id/tr9515019154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása