Évek óta tükörreflexesed van, hivatásos fotós vagy, mégis van vagy 5-10 jó képed.
A többi átlagos (vagy aluli), iso-zajos, rosszul exponált, a fehéregyensúlyról még csak nem is hallottál.
A RAW szar, mert nem tudsz mit kezdeni vele, a képszerkesztőkhöz hülye vagy.
De azért erősen kioktatsz és tolod a hülyeségeid doszta, mert unatkozol...

Épp gyereknevélesről tanulsz. Az egyetemen rádsóztak vmi könyvet a gyerekpszichológiáról
és attól hogy ott csücsül a szobádban, már mindent tudsz a gyereknevelésről!
Egy dísznövényt nem tudsz életben tartani, de még a reggelidet is anyád csinálja helyetted.
Ugass csak hogy én vagyok a hülye, főleg a gyerekeim előtt...

Utálsz, mert egy féltékeny ribanc vagy. Még azoknak is én kellek akikért kepesztesz.
Utálsz, mert kikosaraztalak. Nem veszed észre hogy nem TE vagy minden nő álma és vágya.
Sértem az önérzeted, mert ha a fejedre állsz is jobb vagyok, mint te.
Te éveket, én pár nap munkát fektetek bele és röhögve körbepipállak.
Ugatsz, mert beszélgetek a szemétszállítókkal, megköszönöm a rátosok munkáját,
odamerészkedik hozzám bármelyik állat vagy félénk kisgyerek.
Zöld a fejed a gyűlölettől, mert én szívből tudok szeretni!
Nem vagy képes megérteni, mert belőled már minden jó kihalt.

Kik is bántanak és szapulnak?
Selejtek. Érzelmi és értelmi selejtek.
Akiknél menő ha hülyék, de legalább jó hangosan.
Lényegtelen senkik, akik szájából csak úgy potyog a szemét.
Miért is érdekel?
Persze! Én mindenkit próbálok megérteni, elfogadni és segíteni neki.
De most húzok egy határt.
Ha akarom, hangerőben is túltolom őket...
Kaján vigyorral csillan a lenézés a szememből.
Többé NEM érdekel a véleményetek, de még csak az sem hogy élve maradtok-e.
Csók a balta agyatok helyére!