Valami voltam, valakivé tettél, valamivé váltál...

Egyszervoltam 2.0

Egyszervoltam 2.0

Ez szép volt!

2018. augusztus 13. - Phoenicia

A gyerek a másik lakásban hagyta a kulcsát. Nem örülök, de mostanában úgysem kell neki.
Q nekiáll baszogatni, majd égtelenül üvöltözni.
A gyerek felnéz szánakozó fejjel, közli hogy nem tudja (miért kellett odavinnie), majd tovább játszik.
Erre ez az állat ráordít: "Dögölj meg, baszd meg!"

7,5 éve bőgicsélek miatta.
Többek között az ilyenek miatt.
5 éve rettegek mikor kivel van épp, elhagy-e, milyen hangulatban jön haza, tesz-e mégtöbb kárt a gyerekeimben...
Szerintem mától elkezdek imádkozni, hogy mégiscsak lépjen le az egyik 17 éves "gyönyörűjével" és hagyjon békén minket a picsába!
Éhen fogunk halni, kikapcsolják a villanyt és megszakadok egyedül megoldani mindent?
Lehet! De így meg érzelmileg megyünk teljesen tönkre!

Ui: ma is hozzám szólt és b@..okavilágra SZERETEM! Igenis jól esik...

A bejegyzés trackback címe:

https://phoenicia.blog.hu/api/trackback/id/tr4714179493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása