Igazából azzal akartam kezdeni hogy Na neee...
Elkezdett kerregni a mikró és nem melegít. Ergó az is most fogja megadni magát.
Szeptember óta nem hogy kijönni nem tudunk a nullából, de csak egyre lejjebb süllyedünk.
A villámcsapás, PC-szervíz, a 3 szeptemberi gyerek szülinapja, iskolakezdés...
Mostanra már van 1 teljesen üres számlánk és 1 amin még pont Bogi 18. szülinapjára és az 5 gyereknek télapóra van egy kis tartalék.
És hogy mi van még vissza?
Az éves házbiztosítás és autóbiztosítás több, mint 100e.-, nincs monitorom a melókhoz, épp beszarik a mikró is.
A gyerekeknek kellene téli cipő, nekem bélelt gatya és még a franc tudja kinek mi hiányzik ami fontos lenne!
Persze le se betegedjen senki, mert orvosságra sincs pénz. Már mosóporom sincs itthon, egyszerűen röhej.
Se kutyaól, se karácsony...
Azon már csak mosolygok hogy hány éve áldozom be a szülinapom, a boxzsákállványt, a húzódzkodót, a tetkókat, a jogsit, hogy elmenjek megcsináltatni a fogaimat. De házszigetelés és a gyerekek játszója sem lesz meg kb soha.
Remény? Ugyan!
Felrakom a fülest kakaóra, bámulom az ablakon át az ősz maradékát és próbálom kitalálni hova álljak ki a sarokra összeszopni azt a hiányzó 400ezret még idén év végéig.