Ok, rommá nem, de ketté azért csak sikerült ma is törnöm, minimum derékban.

És rájöttem (megint) hogy mekkora fasz vagyok!

Hova a toszba akarok én építkezni?

Érezni, szeretni... Bla-bla...

Egy rom vagyok, nekem lassan búcsúznom kell a világtól, nem pedig itt állni

vár, falak, pajzs, minden nélkül!!!

Miért is akarok én kiszolgáltatott és sebezhető lenni?

Mire jó az? Újra összetörni?

Már nincs más dolgom, mint vigyázni a gyerekeimre, megadni nekik amit még lehet és felszívódni szép csendben.

Hát kamasz vagyok én hogy lázadjak?

Érdekel bárkit is hogy mit érzek? Hogy érzek-e még?

Senkit! Hahó, ébresztő nyanya, valójában már fax felesleges vagy!

Húzz aludni és ne gondolkozz! Pláne ne érezz...

Segg fölösleges dolog.