Próbálok gyógyulgatni.
Tegnap úgy néztem ki, mint egy elborult bölcsészhallgató vizsgaidőszakban.
Mackónadrág, kinyúlt pulcsi, paplanba bugyolálva, sólámpa mellett körberakva könyvekkel...

Próbálok tanulgatni.
A szerzett anyagokból csak a ff rész eddig 3020 oldal, pedig sokmindent szanáltam és sokminden még nincs is meg.
Nyomtattatni fél vagyon. A régi nyomtató meghalt a villámkárkor, az új egyenlőre "lebeg".
Eszközillesztő szoftver telepítésén hisztizik a kép, a Phaser 3040-hez meg nincs és nem is kell, így egyenlőre a gép látja, de nem hajlandó használni... Szokásos fennakadás.

Közben rájöttem, hogy molyász tuti nem leszek, mijafaxom hogy aknák és szövedékek alapján lehet egy minilepkét határozni!?
A csíkokat, pöttyöket, szőröket még látom, de ne már hogy nekiállok 2km-en átnézni minden falevelet, meg fűszálat lukak és dzsuvamaradványok után kutatva...
A könyveim felében is régi nevek vannak, aztán csodálkozom hogy hülyeségeket próbálok memorizálni.
Inachis io, ritka szitakötő, én meg bámulok ki a fejemből hogy hol a bánatban van ilyen. Meg boltonii... mit keres az a Cordugelasterek között és miért nem hallottam még róla?
Különben is mettől meddig kell nézni, melyik a szárny tőháromszög, az első kis vékony izé az első potrohszelvény?
A "biztos hogy minden km hosszú latin nevet tudnom kéne" szinte apróság az olyan mellett, hogy minden mondatban elakadok 1-2 szónál, lásd: detrituszfogyasztó makrogerinctelenek... hülye vagyok én ehhez.
Arról nem is beszélve, hogy a tápnövények is javarészt latinul vannak, mikor még magyarul is a tökömtudjavalamisüsnyegaz kategória mindegyik.

Szóval remekül haladok!
Már csak a kis szerelmeimhez pókokhoz kellene jó tananyag, hogy rájöhessek úgyis csak befogós-kinyírós-ivarszerves vizsgálattal különíthető el a legtöbb faj, amit meg úgyis passzolok.
Megyezfogni hogy úgyis hülye maradok!
De legalább még így sem tudom elterelni a gondolataimat...