Mikor megtudtam, hogy a lányoméknál Analfabéta kedvest a nagyfiam volt osztályfőnöke váltja le, egyszerre örültem, hogy végre kapnak egy jó magyar tanárt és fájt a szívem, hogy milyen lehetetlen küldetés lesz számára felzárkóztatni az osztályt.
4 évig tanítás helyett utáltatta meg a diákokkal az írást és olvasást egy rossz tanár (boccs, tanító).
A gyerekeknek szívás, hogy a rengeteg hadarás miatt az írásképük javarészt macskakaparás.
Helyesen írni a drága tanító néni sem tud, így nem is sikerült a gyerekeket sem megtanítani rá.
Szívás, hogy utálnak olvasni, így sokan borzalmasan makognak és nagyon hátráltatja a többi tantárgy tanulását is .
Mert hát olvasni minden tantárgyhoz kell(ene) tudni, nem mellesleg értelmezni is, ami szintén nem nagyon megy.
Az új tanárnak pedig nem tudom mennyire jön le a kolléga kontársága, vagy egyszerűen csak elkönyveli az osztályt debilnek, hanyagnak...
Mindenesetre neki is durván meg van nehezítve a dolga, képtelenség az egész alsós tananyagot újratanítani, hogy a jelenlegivel érdemben tudjanak a tanterv szerint haladni.
Nem tudom mi lesz itt...