Tegnap este bekapcsoltam a TV-t...
Szokásos hírek #mindmeghalunk #részegsöfőrtömegbaleset és társai.
Szokásos béna horrorok, mert jó is az, ha az emberek retteghetnek mindentől és betegszik a lelkük.
Aztán vmi könnyed, béna kis szerelmes boszorkányos Sandra B-os film vége után Robert Buckley.
A Rúzs és NY-ban bírtam a gyereket, nézzük mi lesz...
... kellett, mint egy hetes jégeső.
Amúgy miért mindig 40 körüli nők huszonéves, megmentő, hős lovagját játssza?
Hol életszerű Hawaii-ra utazgatni rendszeresen átlag fizuból pár nap kamatyokért?
Hol életszerű az első 2 percben a "legcukibb" szörfoktatónak kiszúrni a legkevésbé vágykeltő középkorú nőt?
Hol életszerű, hogy az a szinte kamasz otthagyja a gondtalan életét és beköltözzön a betonrengetegbe hogy "élete szerelmének" (ami amúgy gyorsan elmúlik) gyerekeit pesztrálja?
Életszerű... hogy miután alább hagyott a kezdeti kémia, kihívás keresés, a srác utálni fogja hogy elvesztegetett éveket a fiatalságából, a nő pedig ott marad már valóban nem partiképesen, még öregebbként egyedül.
