Van, amikor pont rosszkor érkezek az iskolához, vagy a boltba... és túl sok ember vesz körül.
Csak hitetlenkedek mit művelnek a nők magukkal "szépítkezés" címen.
A természetellenesen tiritarkára festett hajak már teljesen a hagyján kategória lett.
De egyszerűen nem tudok napirendre térni a röhejesre firkált örökhugyozás és Rumcájsz szemöldökökön.
Van, akinek ez tényleg tetszik?
Meg a ki sem lát a seprű-műszempillák alól... nem csoda, hogy nem tud parkolni vakon, bakker!
A túlsúly meg egy dolog, tisztában vagyok vele, hogy nagyrészt genetika (egészségesebbnek és esztétikusabbnak tartom, mint aki már úgy néz ki, mint egy éhező etióp és még mindig fogyni akar).
De az már nem, hogy teljesen elhanyagolt, plöttyedt testeket próbálnak 2 számmal kisebb, kb kamaszoknak tervezett, a legkevésbé sem kényelmes vagy időjárásnak megfelelő hacukákba csomagolni.
Miiiéért csinálják ezt a nők magukkal?
Valóban tetszik ez a férfiaknak, vagy tök mindegy; lyuk-lyuk?!?
Ráadásul anyák, nagymamák... akiknek már nem kellene elkeseredetten kínálgatni magukat (pláne nem olyan színvonalú lényeknek, akik ezt igénylik).
Vagy már megint én vagyok lemaradva és ez tényleg szép és szükséges?
8 tonna vakolattal, cirkuszi bohócra mázolt, műanyag kirakatbabák a legújabb konfekciódarabokban, akik gyerekei csak sóvárogva vagy döbbenten nézik, hogy öleléssel és fél tucat puszival búcsúzkodom minden reggel a gyerekeimtől...
Sír értük a lelkem.
Talán kicsit az anyjaikért is, de az értetlenségem elnyomja.