Nem tudom hol vagyok.
Nem tudom hol tartok.
Már nem a mélyben, de nem látom még a fényt.
Már nem dob vissza minden apróság, sokszor inkább csak nem érzek semmit.

Néha úgy érzem felszívom magam.
Néha úgy érzem kivégzem magam.
Összeszedetlen vagyok, nem tudom mi lesz holnap.
Nem tudok, nem akarok gondolkodni.

Mozognom kellene végre és lerakni a cigit!
De nem hogy segítséget nem kapok, inkább hátráltatást.
Szerettem a régi vállaimat, a régi hasamat...
Már semmim sem lesz teljesen a régi, de...

Még mindig látni akarom!
Nem bírom kiverni a fejemből.
Minden nap órákra lefoglalja a gondolataimat.
Néha legszívesebben megfújtanám (nem igazán).

Ma magamon is meglepődtem.
Kaptam egy "kukacképet", ez előfordul.
Nem szoktam megnézni.
Ma viszont zavarba jöttem...
Hányat és hányat láttam már, de milyen régen!
Most nem is hiányoznak.
De hogy zavarba hozzon egy férfi?
Vénségemre elpirulok a látványtól?

Nem tudom mi van velem, de nem találom magam...
Bárcsak szólna hozzám!
Bárcsak érezném az illatát!
Bárcsak visszahozna vki az életbe.