Úgy egy hete belefutottam egy videóba, amiről eszembe jutott Melcsi.
És hogy milyen rég érintettem meg más nőt...

Igen, lehet megkövezni, tamtamolok a fennhéjázó melegfelvonulás ellen, közben én sem vagyok egy szent.
Nos, soha nem csináltam sem ügyet, sem titkot belőle.
Nem véltem normális családformának, ahogy most sem.
És ugyanúgy nem az utcára, közszeméremre való, ahogy a heteroság sem. Magánügy.

Melcsivel nagyjából másfél évig voltunk együtt.
Ugyanannál a modellügynökségnél dolgoztunk, ott találkoztunk.
Több közös fotózásunk volt, az egyik afterparty-n sikerült összegabalyodnunk.
Olyan félénken próbált közeledni, hogy nem tudtam nem imádni. Amúgy iszonyat nagyszájú lány volt.
Órákig mosolygott rám, hozzá-hozzáért a karomhoz, a derekamhoz, incselkedett.
Leraktam a poharam, megfogtam a tarkóját és ördögi vigyorral a szemébe néztem.
Szinte lángolt, nem bírtam elengedni. Megcsókoltam, jóformán felkentem a falra, mindenhol fogtam ahol csak értem.
Miután eleresztettem, megfogta a kezem és félrevitt egy kisebb szobába, ahol egyedül lehettünk.
A két utolsó nem drogos modell voltunk (ott, akkor).
Szerettem csókolni, érinteni, levadászni és ledominálni minden alkalommal.
Szerettem ahogy élvezi, ahogy akar engem, remeg értem, odaadja magát.
Szépen indult nyitott kapcsolatban, aztán mivel én elég sok mindenkivel mással is voltam (időnként ő is) elkezdett féltékenykedni és hisztizni.
Nem szerettem az ilyet. Őszinte voltam, nyílt lapokkal játszottam végig.
Az egyetlen volt aki mindenki másról tudott, fiúkról-lányokról egyaránt.
Bár nem túlzottan szerettem, azt még elnéztem hogy füvezett időnként. Egy idő után már csak azt szívta, majd már az sem volt neki elég.
Nem toleráltam sem a drogokat, sem a kirohanásokat, végül egy alapos bőgős ordibálás végén úgy vágtam rá az ajtót, hogy többé nem hívtuk egymást.
Azóta csak kétszer láttam. Évekkel később kaparta össze magát és rakta le a szereket.

Néha hiányzik. Nem ő, az a fajta érintés.
Ahogy egy nő érint. Ahogy vad-vadászt lehet vele játszani. Ahogy a világ legtermészetesebb dolga hogy én vágom gerincre, én kényeztetem, én vagyok a nagybetűs FÉRFI.
Bár még mindig nem tudom, hogy valójában az is én vagyok-e, vagy csak egy álarc, egy szerep.
Mondjuk nőnek lennem is csak egy szerep. Anyának lennem. Feleségnek lennem. Embernek lennem...